EN
A papírzacskók előállítása körülbelül 70 százalékkal több energiát igényel, mint a műanyag zacskóké. Ugyanakkor van némi környezeti előnye is, mivel a papírban használt farostok megújuló erőforrások, amelyek növekedésük közben szén-dioxidot kötnek le. Másrészt a műanyagok túlnyomó részben fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodnak alapanyagaik majdnem teljes körében. Tanulmányok szerint a műanyaggyártás tonnánként körülbelül 20 százalékkal magasabb CO2-egyenértékű kibocsátással jár. Ezek a számok különösen fontosak, ha figyelembe vesszük, hogy a műanyag milyen mértékben járul hozzá a folyamatos éghajlatváltozási krízishez.
A papírgyártás körülbelül 1004 gallon édesvizet használ fel zacskónként – jóval többet, mint a műanyaggyártás 58 gallona vizét – bár ebből a vízből az 85 százalékot zárt ciklusú rendszerekben újrahasznosítják. A műanyaggyártás viszont 3,8-szer több vegyi szennyező anyagot juttat a vizekbe, beleértve a sztirolopot és benzol-származékokat, amelyekről tudott, hogy károsak az akváti életre.
Egy 2023-as fenntarthatósági jelentés szerint a papírzacskók három év alatt elérhetik a szénsemlegességet lebomlás és újrahasznosítás révén, míg a műanyag zacskók környezetben több mint 400 évig megmaradnak. Az 5–7 használati ciklus és a 76%-os globális újrahasznosítási ráta mellett a papír felülmúlja a műanyagot, amelyből csupán 9% kerül újrahasznosításra, és amely elsősorban egyszer használatos.
Megfelelő komposztálás esetén a papír általában két és hat hónap között bomlik le, és nem hagy maga után semmilyen káros anyagot. Ha az óceánba dobod, a legtöbb papírfajta néhány hét alatt egyszerűen eltűnik. Nézd meg ehhez képest a műanyagot, amely gyakorlatilag apró darabokká – úgynevezett mikroműanyagokká – törik szét, és évszázadokon át megmarad. A szemétlerakók egy másik problémás pontjai a műanyagoknak. A szemétlerakókban lévő műanyag zacskók metángázt termelnek, amelyről a tudósok azt állítják, hogy légköri hőtartó képességét tekintve valójában 28-szor rosszabb, mint a hagyományos szén-dioxid. Ne feledkezzünk meg az állatokról sem, amelyek beleakadhatnak ezekbe a hulladékba került műanyagokba. Tanulmányok szerint körülbelül 58 százalékos az esélye annak, hogy a vadon élő állatok valahol a természetben összeakadnak ezekkel a eldobott műanyagokkal.
A papírba csomagolt dolgok több mint fele valójában farostból származik, olyan anyagból, amely újra megújulhat, ha megfelelően kezeljük. Gondoljunk rá így: a műanyagok évente körülbelül 12 millió hordó olajat használnak fel az Ellen MacArthur Alapítvány 2023-as jelentése szerint. A papír másképp működik, mivel cellulózt használ a fákból, növényekből, amelyeket az emberek újra tudnak ültetni a kivágás után. Amikor az erdők fenntarthatóan kezeltnek vannak minősítve, általában körülbelül 28 százalékkal gyorsabban regenerálódnak, mint amennyit minden évben kitermelnek. Ez segít természet egyensúlyban tartásában, miközben továbbra is kielégíti csomagolási igényeinket.
Az FSC-hez hasonló tanúsítások a fogyasztói aggodalmak 93%-át kezelik le az erdőirtás kapcsán (World Wildlife Fund 2023), szigorú nyomon követési szabványok betartásával. Ezek a rendszerek nyomon követik a farost útját az erdőtől a végső termékig, a blockchain technológia pedig 61 százalékkal csökkenti az átláthatatlan beszerzési gyakorlatokat a hagyományos ellátási láncokhoz képest.
Minden egy tonna papíralapú csomagolóanyag 1,4 tonna kőolajszármazékú műanyagot helyettesít a kiskereskedelmi forgalomban (Journal of Cleaner Production 2023), ezzel megelőzve 3,2 tonna CO₂-kibocsátást. Mivel az éves globális csomagolási igény 3,1%-kal nő, a papír megújuló jellege – amely a termesztés-betakarítás-újratelepítés ciklusán alapul – méretre szabható, zárt láncú alternatívát kínál a kőolajalapú anyagokkal szemben.
A világ számos pontján kb. 80 százaléknyi régi papírzacskót gyűjtenek össze újrahasznosító központokon és gyűjtőprogramokon keresztül, hogy ismét forgalomba hozzák. Mi történik ezután? A papírt zúzott masszává bontják, eltávolítják róla a szennyeződéseket és idegen anyagokat, majd új termékekké, például dobozokká vagy zsepikkel formálják. A papír e tekintetben kiemelkedik a műanyaggal szemben, mivel a műanyag lényegében már egy vagy legfeljebb két újrahasznosítási ciklus után elbomlik. Ugyanakkor a hosszú papírszálak körülbelül öt-tíz teljes ciklusig megtartják eredeti tulajdonságaikat, mielőtt végleg túl röviddé válnának ahhoz, hogy struktúrákat tartsanak fenn. Ez hosszú távon a papírt sokkal jobb választássá teszi fenntartható csomagolási megoldások esetében.
A papírzacskók globális újrahasznosítási rátája körülbelül 80%, ami lényegesen magasabb, mint a műanyagoké, amely mindössze 5–7%. Ennek ellenére jelentős különbségek vannak a régiók között. A gazdagabb országokban az emberek papír hulladékuk 60%-ától majdnem 90%-áig újrahasznosítják. Más a helyzet a fejlődő országokban, ahol akár az újrafelhasználható papír 40%-a is elveszik, mivel egyszerűen nincsenek megfelelő rendszerek a hulladék megfelelő szétválogatásához. Ezen egyensúlytalanság enyhítéséhez szakértők szerint kb. 200 milliárd dollár világszerte szükséges lenne 2030-ig. Ez az összeg lehetővé tenné a jobb létesítmények és folyamatok kialakítását, amelyekre egyre nagyobb szükség van az újrahasznosítható anyagok iránti növekvő igény kielégítéséhez.
Az élelmiszer-maradékok, viaszrétegek és vegyes anyagú címkék szennyezik a begyűjtött papír 12%-át, gyakran teljesen újrahasznosíthatatlanná téve az egész tételt. Emellett az alacsony lakossági részvétel – csupán 35% háztartás válogatja szét állandóan a papírhulladékot – gátolja a visszanyerést. A szennyeződésre vonatkozó oktatás javítása évente 18 millió tonna felhasználható rost visszanyerését teszi lehetővé a szerkezeti fenntarthatósági kutatások szerint.
A fenntartható csomagolási trendek miatt a papírzacskók mára már sokkal többek, mint pusztán funkcionális eszközök a boltok számára. A vásárlók körülbelül kétharmada ma már inkább olyan termékeket választ, amelyek papírba vannak csomagolva, mivel aggódnak amiatt, mi történik a szeméttel a vásárlás után. Az emberek észreveszik, hogy a papír milyen gyorsan bomlik le a műanyaghoz képest, amely akár fél évezredig is fennmaradhat. Azok a vállalatok, amelyek áttérnek a papíralapú csomagolásra, gyakran jobb eredményeket is elérnek. Sokan körülbelül harmadával magasabb visszatérő vevői arányt jeleznek azoknál a fogyasztóknál, akik fontosnak tartják a környezettudatos életmódot, és ugyanezek a vásárlók hajlandók majdnem 10%-kal többet fizetni azokért a márkákért, amelyek elkötelezettek a fenntarthatóság mellett. A piac egyértelműen jutalmazza azokat a vállalkozásokat, amelyek ezt a környezetbarát döntést hozzák.
A papír természetes megjelenése olyan, mint egy vászon a márkázás számára, és segíti a vásárlókat abban, hogy körülbelül 44 százalékkal jobban emlékezzenek a termékekre, mint a műanyag csomagolás esetén, különösen akkor, ha azokat a környezetbarát festékeket használjuk, amelyekről mostanában beszélgettünk. A 25 és 40 év közötti fiatalabb fogyasztók hajlamosak körülbelül 12 százalékkal többet költeni fenntartható anyagokba csomagolt termékekre a legutóbbi felmérések szerint, így a zöld irányváltás valójában a nyereséget is növeli. Valós példákat tekintve az élelmiszerboltok, amelyek hangsúlyozottan feltüntetik újrahasznosított tartalom címkéit, körülbelül 23 százalékkal gyorsabban árulják el a készletüket, mint korábban. Eközben az öltözködési boltok online is érdekes jelenséget vettek észre: azok a posztjaik, amelyek ezen szép kis csomagokat mutatják be újrahasznosított anyagból, átlagosan 27 százalékkal több lájkot és megosztást kapnak az összes platformon együttesen.
A papír csomagolás több energiát igényel, mivel az előállítási folyamat számos lépésből áll, a cellulózgyártástól kezdve a víz elpárologtatásáig. Az energiaigény ellenére a papír előnyös a megújuló nyersanyag-források és az alacsonyabb összes kibocsátás szempontjából.
Világszerte a papírzacskók újrahasznosítási rátája körülbelül 80%, ami jelentősen magasabb, mint a műanyag zacskók 5–7%-os aránya.
A papírzacskók a lebomlás és az újrahasznosítás kombinált folyamatainak köszönhetően érik el a szén-semlegességet néhány év alatt, ellentétben a műanyaggal, amelynek teljes lebomlása több mint 400 évig is eltart.
A műanyaghulladék száz évig is fennmaradhat a környezetben, miközben mikroműanyagokká bomlik, amelyek káros hatással vannak az élővilágra és az ökoszisztémákra. A szemétdombon a műanyag metángázt termel, amely erős üvegházhatású gáz, és így súlyosbítja az éghajlatváltozást.
A papír megújuló farostokból készül, míg a műanyagot nem megújuló kőolajból állítják elő. Ezen felül a papír sokkal gyorsabban bomlik le, és magasabb a reciklációs rátája, ami miatt fenntarthatóbb választás csomagolás céljára.
Forró hírek
